Cypress Hill Cikkek (archív)

A Cypress Hill soha nem kurvult el, és ez már bőven elég ahhoz, hogy 10 éve rendületlenül várjam őket a Szigetre. A hét stúdióalbumukkal nem nevezhetők a rapipar őrült napszámosainak, viszont minden albumukon van 3-4 örökbecsű nóta. Óriási mázli volt, mert éppen Big Daddy Laca helyére ülhettem, aki lekezelt a Cypress Hillel, a zenekarral, akitől a Kartell korai szakaszában nem keveset vettek át. Négyen ültek a fáklyákkal körbe vett asztalnál, és pont a különleges hangú, kicsit nazális B-Real mellé kerültem. A mexikói apától és afro-kubai anyától származó Louis Feese a latino hiphop mindenese: alapító, kultikus alak, producer, szóval egy ilyen 110 kilós apafigura. A rap és a rockzenét a Judgment Night óta keverő Cypress Hill több albumon is bemutatta, mire jó a crossover. Az agresszív hiphopot játsszó B-Realék Black Sabbathon és Led Zeppelinen nőttek fel, úgyhogy szerinte ezen semmi meglepő nincsen, ahogy azon sem, hogy a Limp Bizkiten keresztül a Linkin Parkig sokan átvették ezt. Itt felmerült, hogy vajon inkább lenne-e rocksztár? „Soha, az én világom a rap, csak ezt csinálnám.” A Cypress Hill 1988-ban alakult meg, amikor a DVX-ből kilépett Mellow Man Ace. Azóta Sen Doggal és Dj Muggs-zal tolják együtt, hozzájuk 1994-ben csatlakozott Eric Bobo.

A Cypress Hill soha nem kurvult el, és ez már bőven elég ahhoz, hogy 10 éve rendületlenül várjam őket a Szigetre. A hét stúdióalbumukkal nem nevezhetők a rapipar őrült napszámosainak, viszont minden albumukon van 3-4 örökbecsű nóta.

Egyik részében populáris, másik, nagyobb részében igazi döngölős gettó rap albummal jelentkezett az új generációs rap hullám egyik legrégibb, és máig legaktívabb bandája, a Los Angeles-i Cypress Hill.